Az elmúlt években Magyarországon több külföldi valuta forgalmazása megszűnt, amelyek között akadnak igazán különleges és érdekes fizetőeszközök. Míg az euró, a dollár és a brit font továbbra is széles körben elérhetőek, néhány egykori népszerű valuta már csak történelem a pénzváltóknál. Nézzük meg, milyen valuták tűntek el a magyar piacon, és milyen érdekességek kapcsolódnak hozzájuk!

1. Dán korona (DKK)

A dán korona évtizedek óta stabil és megbízható valuta, amit gyakran használtak az északi országokba utazók. Azonban a dán korona kevésbé elterjedt Magyarországon, mivel Dániában is egyre több helyen elfogadják az eurót, így a magyar pénzváltóknál a korona már kevésbé népszerű. Egy érdekes tény: Dániában a koronát még mindig úgy számítják, hogy 100 ére alkotja az egy egységet, ám az érmék közül ma már nem használják az 1 és 2 éres címleteket.

2. Horvát kuna (HRK)

2023-ban Horvátország hivatalosan bevezette az eurót, és ezzel a horvát kuna kivonásra került a forgalomból. Ez a változás sokak számára meglepetést okozott, mivel a magyar turisták körében rendkívül népszerű volt a kuna a nyaralások során. A kuna érdekessége, hogy nevét egy régi adóformáról kapta, amelyet a középkori Horvátországban nyestbőrkékben fizettek. A kuna a mai napig a horvát nyest nevét viseli.

3. Orosz rubel (RUB)

Az orosz rubel forgalmazása jelentősen visszaesett Magyarországon az ukrajnai konfliktus miatt bevezetett szankciók következtében. Ez nem csak a bankok és pénzváltók kínálatában érezteti hatását, hanem a turisták számára is kihívásokat jelent, akik Oroszországba utaznak. Érdekesség: a rubel az egyik legrégebbi valuta a világon, amely már a 14. században is létezett. Az orosz pénz történetében különös, hogy egykoron nyersfémek darabjait vágták el („rub” jelentése oroszul „vágni”), innen ered a rubel elnevezése.

4. Szerb dínár (RSD)

Bár Szerbia közelsége miatt egykoron gyakori volt a szerb dínár a magyar pénzváltók polcain, az utóbbi időben a dínár forgalma visszaesett. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy a határmenti területeken a helyi kereskedelemben még ma is használják. Érdekesség: Szerbia valutája évszázadok óta a „dínár” nevet viseli, amit az ókori római ezüst pénzegységtől, a denáriustól örökölt.

5. Svéd korona (SEK)

A svéd korona egykor az északi országokba utazók számára volt elérhető, azonban Magyarországon mára már kevésbé gyakori. Svédország bár érdekes módon az Európai Unió tagja, de nem vezette be az eurót, és egy referendum eredményeként megtartotta saját valutáját. Azonban sok helyen elfogadják az eurót is, így a pénzváltók kevésbé tartják raktáron a svéd koronát. Érdekesség, hogy a világ egyik első papírpénzét Svédországban bocsátották ki 1661-ben!

6. Norvég króna (NOK)

A norvég króna, amelyet 1875-ben vezettek be, a Norvégia hivatalos pénzneme volt az euró bevezetése előtt. Érdekesség: a króna neve a latin „corona” szóból származik, amely „koronát” jelent. A norvég krónát gyakran használják az északi országok pénzügyi tranzakcióiban, és bankjegyei híres norvég tájakat és történelmi személyeket ábrázoltak. A króna bankjegyein gyakran láthatók Norvégia lenyűgöző fjordjai és hegyvidéki tájai.

Miért tűnnek el ezek a valuták?

A legtöbb valuta kivonása mögött gazdasági, politikai és piaci folyamatok állnak. Az eurózóna erősödése, a pénzügyi szankciók és az egyre inkább globalizálódó fizetési rendszerek miatt számos ország valutája háttérbe szorul. Ezzel egyidejűleg a magyar piacon is inkább az euró és a dollár, valamint néhány más nagyobb nemzetközi valuta maradt meg a mindennapi használatban.

Ahogy a világ gazdasága és politikai rendszerei változnak, úgy alakulnak át a valutapiacok is. Ezek a változások nem csak a bankokra és pénzváltókra hatnak, hanem mindannyiunkra, akik utazunk, külföldön vásárolunk vagy éppen üzleti kapcsolatokat ápolunk. Az eltűnt valuták története pedig rávilágít arra, hogy mennyire gyorsan változik a világ pénzügyi rendszere.